Veszélyben az uniós alkotmány
2003. december 3.
-Dömötör Csaba
Bár
közeledik az alkotmányozó konferencia végső fordulója, a
frontvonalak megmerevedni látszanak. Egyre többen vonják
kétségbe azt, hogy az uniós huszonötök még az olasz elnökség
alatt képesek végső formába önteni az EU alkotmányát. Róma
rövidesen kompromisszumos javaslatattal áll elő; könnyen
előfordulhat, hogy ezen áll vagy bukik az alapdokumentum sikere.
Az Európai Parlament három legnagyobb frakciójának vezetői a
napokban közleményben fejezték ki sajnálkozásukat amiatt, hogy
számos tagállam megkérdőjelezi az uniós alkotmánytervezet
"kulcsfontosságú részeit". A szociáldemokrata, liberális és
néppárti frakcióvezetők, valamint Lamberto Dini volt olasz
miniszterelnök által jegyzett közlemény szerint az elmúlt
hetekben lezajlott folyamatok miatt veszélyben van az
alkotmányozó kormányközi konferencia hitelessége. A négy aláíró
hangsúlyozta, hogy az alkotmánytervezetet 16 hónapon át
kidolgozó Konvent "az integráció mai állása mellett" a lehető
legjobb kompromisszumot érte el, hozzátéve emellett, hogy a
tagállamok most ezt a megállapodást váltják aprópénzre. Való
igaz, hogy az elmúlt időben, így a huszönötök legutóbbi,
külügyminiszteri szintű tanácskozásán semmiféle előrelépés nem
született alkotmányügyben, a "frontvonalak megmerevedtek".
Lengyelország és Spanyország továbbra is következetesen
ragaszkodik a nizzai szerződés által lefektett szavazati
arányokhoz, amelyek esetükben csökkennének az alkotmány
elfogadása esetén. Varsó szövetségesre lelt Nagy-Britanniában
is; az angol és a lengyel külügyminiszter közös
sajtótájékoztatóján nemrégiben arról beszélt, hogy a soron
következő kormányközi ülésen közös álláspontot képviselnek.
Lengyelország kemény kiállása nagy hullámokat vert
Európa-szerte, így kevesen csodálkoznak azon, hogy Günter
Verheugen bővítési biztos a napokban kijelentette: "ha a
lengyelek így kezdik uniós tagságukat, akkor sajnálom, hogy
segítettem csatlakozásukat". Brit lapok ugyanakkor hétfőn arról
adtak hírt, hogy London az alkotmány megvétózását helyezte
kilátásba, ha annak értelmében szuverenitásának csökkenésével
kellene számolnia a külpolitika, vagy akár az adózás terén.
Az EU leendő mibenlétéről folytatott vitában Franciaország és
Németország is egymásra talált, felvetve ugyanakkor egy
államszövetség lehetőségét. Az érdekeltek utólag cáfolták, hogy
szorosabb szövetségre lépést fontolgatnának. Mindazonáltal az
újonnan csatlakozó országok vezetőiben valószínűleg felvetődött
a "többsebességes Európa" kialakulásának - számukra kevésbé
kedvező - eshetősége. Az alkotmány ügyében továbbra sincs teljes
körű kompromisszum a legfontosabb kérdésekben. Így nincs
megállapodás a biztosok jövőbeni számát és az uniós elnöki és
külügyminiszteri posztot illetően, a kereszténységre és a
kisebbségvédelemre való utalásról már nem is beszélve. Áttörés
valószínűleg csak az olasz kompromisszumos javaslattól várható,
amelyet előreláthatólag a pénteki, Nápolyban megrendezett
külügyminiszteri tanácskozás alkalmával hoznak nyilvánosságra.
Sokak szerint ugyanakkor "van élet az olasz elnökségen túl is".
Írország már felkészült az EU soros elnökségénekjanuári
átvételére, valamint arra is, hogy esetleg rá hárul az alkotmány
lefektetésének "kényszere".
A dokumentum szövegét a jövő májusi európai parlamenti
választásokig kell végleges formába önteni, eképpen az európai
választópolgárok egyben az alkotmányról is véleményt
mondhatnának. A kormányközi vita körül kialakult hangulatot hűen
tükrözi egy brüszzeli vezető tisztségviselő nyilatkozata, aki a
megfenekleni látszó folyamat kapcsán kijelentette: "el vagyunk
keseredve amiatt, hogy egyes tagállamok úgy beszélnek
kívánalmaikról, mintha nem is lenne alkotmánytervezet".
|