"A bevándorlóknak szüksége lesz Európára, és Európának szüksége lesz a bevándorlókra" - mondta Kofi Annan az Európai Parlamentben tartott beszédében, amikor az ENSZ képviselőjeként átvette az idei Szaharov-díjat. A főtitkár figyelmeztette az Európai Unió tagországait bevándorlási politikájuk felülvizsgálatára.

A díjátadás előtti napon Kofi Annan több európai ország napilapjaiban egy cikkben foglalta össze Európa legújabb menekültügyi és bevándorlási kihívásait.  "A kibővített Európai Unió egyik legnagyobb próbatétele lesz a következő években és évtizedekben, hogyan kezeli a bevándorlás ügyét" -írja cikkében a főtitkár. "Ha az európai társadalmak kiállják e próbát, a bevándorlás gazdagítani és erősíteni fogja őket. Ha nem, hanyatló életszínvonal és társadalmi megosztottság lehet a következménye."

Annan beszédében felszólította az európaiakat a bevándorlókkal és a menekültekkel szembeni előítéleteik félretételére, hiszen éppen a stabil politikai berendezkedésű és jómódú országok jelenthetik az átmeneti vagy végső segítséget a szerencsétlen sorsú emberek millióinak. Beszédében több oldalról is megközelítette a problémát. Az ENSZ-főtitkát egyrészt emlékeztetett Európa erkölcsi kötelességére. Mint mondta, a világ már többször kisegítette Európát, több millió európai találta meg helyét menekültként vagy bevándorlóként különböző országokban, szerte a világban. Ezért elvárható, hogy most Európa járjon el példaként a bevándorlás ügyében.

Másrészt gazdasági okai is lehetnek a "nyitásnak" Annan szerint.  Az ENSZ felmérései alapján Európa ugyanis eleve nincs abban a helyzetben, hogy hátat fordítson a bevándorlóknak. "Az európaiak hosszabb ideig élnek, és kevesebb gyermekük van. Bevándorlók nélkül az Európai Unió (hamarosan) 25 tagállamának népessége 2050-ig a jelenlegi mintegy 450 millióról 400 millió alá fog csökkenni. Olyan jövő ez, amelyben nincs elég ember az állások betöltésére, szolgáltatások nyújtására, ahol a gazdaság zsugorodik, a társadalom a pangás állapotában van." Az ENSZ főtitkár szerint tehát a munkaerőhiány és az elöregedés egyik ellensúlyozó eleme lehet a szigorú korlátok enyhítése.

A menekültügyi  és a bevándorlási politika természetesen kétrétű. A nemzetközi jog mondja ki, hogy az üldöztetés elől menekülőket megilleti a védelem, vagyis a segítségnyújtás tulajdonképpen kötelező. Más a helyzet a bevándorlókkal. Minden országnak saját joga van eldönteni, befogad-e olyan bevándorlókat, akik a jobb élet reményében indulnak útnak. Az sem véletlen, hogy a bevándorlási kérdések többsége -a bel- és igazságügyi pillér részeként- nem esik közösségi szabályozás alá jelenleg az Európai Unióban. "Minden államnak szuverén joga eldönteni, hogy milyen elhatározásból érkező bevándorlókat fogad be és milyen körülmények között. De, nem csukhatjuk be egyszerűen az ajtót, és nem hunyhatunk szemet e tragédia előtt” – jelentette ki az ENSZ főtitkára.

Az eltérő bevándorlási szabályok, valamint a túlságosan szigorú előírások oda vezetnek Kofi Annan szerint, hogy megnő az illegális bevándorlások, az embercsempészek és a nemzetközi bűnszövetkezetek kapcsolódó tevékenységeinek száma. "Az illegális bevándorlás elleni harc átfogóbb stratégia része kell, hogy legyen. Az országoknak reális csatornákat kell biztosítaniuk a törvényes bevándorláshoz, s igyekezniük kell kiaknázni a benne rejlő előnyöket, szavatolva egyúttal a bevándorlók alapvető emberi jogait" - írja Annan.

A főtitkár elismeri, hogy a bevándorlási politika enyhülésével újabb megoldandó problémák keletkeznek. A bevándorlók társadalmi integrációja a csoport nagyságának növekedésével egyre nehezebb feladattá válik. "A bevándorlóknak alkalmazkodniuk kell a fogadó társadalmakhoz, de szükség van e társadalmak alkalmazkodására is. A bevándorlók nagy többsége szorgalmas, bátor és céltudatos, s nem akar „potyázni”, csupán méltányos esélyt szeretne magának és családjának. Nem bűnözők és nem terroristák, hanem törvénytisztelő emberek. Nem akarnak elkülönülten élni, hanem identitásuk megőrzésével integrálódni kívánnak."

Kofi Annan idézeteinek forrása: Népszabadság online, Bruxinfo