EU-bővítés: még cél az egységes Ciprus

2004. február 16.
-Rácz Péter

A török ciprusiak és a ciprusi kormány újra tárgyalóasztalhoz ülnek a héten. A tárgyalások menetrendjéről február 12-én állapodtak meg New Yorkban. Az ENSZ felügyelete alatt álló megbeszélésék még halvány reményt adnak arra, hogy május 1-én egységes szigetként lépjen az Európai Unióba a 30 éve megosztott Ciprus.

Február 11-én, kedd este az ENSZ főtitkár, Kofi Annan javaslatai nem nyerték el a tárgyaló felek tetszését. Az ENSZ elképzelése egy föderális (konföderális) berendezkedésű állam lenne. Ezt a tervet tavaly márciusban már elvetették a görögök. A New Yorkban született alku értelmében amennyiben nem sikerül megállapodni márciusig, akkor áprilisban az Annan által jegyzet föderációs rendszerről népszavazást tartanának „hátha” alapon. Kofi Annan személyes meggyőződésére is gyakran hivatkozva „nyomta előre" Ciprus ügyét, ám az utóbbi években ezen tárgyalások eredménye „csupán” annyi, hogy a ciprusiak között nincsenek fegyveres konfliktusok, Ciprus egy része mindenképpen tagja lehet az EU-nak, valamint viszonylag elfogadható viszonyt tart fenn egymással Törökország és Görögország.

Rauf Denktash török ciprusi vezető és görög kollégája, Tassos Papadopoulos úgy ülnek tehát tárgyalóasztalhoz a héten, hogy tudják: már csak egy rendkívül feszített tempó tenné lehetővé az egész sziget európai integrációját. Ha márciusig mégsem sikerülne megállapodásra jutni, valamint eredménytelen lesz az ENSZ által szorgalmazott népszavazás, akkor Ciprus a jelenlegi megosztott állapotában lesz az EU tagja. Ekkor azonban az uniós jog hatálya csak a szigetországnak a nemzetközileg elismert kormány fennhatósága alatt álló részére terjedne ki. A Török Ciprusi Köztársaságot kizárólag Törökország ismeri el és támogatja – katonailag is. A kudarc „kínos lenne”, ugyanis az a helyzet állna elő a jelenlegi állapot fennmaradása esetén, hogy május után egy uniós állam területének egy részét egy tagjelölt állam tartaná megszállva.

A törökök saját EU-csatlakozásának egyik előfeltétele a ciprusi kérdés rendezése. A  felvételi tárgyalásoknak nem tenne jót, ha még a ciprusi probléma létezne, hiszen Törökországnak egyébként is sok a demokráciával és emberi jogokkal kapcsolatos hiányossága. Ha az EU rászánja magát a török bővítésre egyszer, akkor ezekre a kérdéseke válaszolniuk kell. Törökország a mai napig nem kapott meghívót az Európai Unióba, annak ellenére, hogy még az 1960-as években társult viszonyt alakított ki a közösséggel. Kétségkívül fontos geopolitikai helyzete Törökországot ugyanakkor meghatározóvá teszi Európa számára. Ám az eltérő vallási és kulturális háttér miatt a legtöbben elképzelhetetlennek tartják a török csatlakozást. Említésre méltó szempont, hogy az USA teljes mértékben támogatja ugyanakkor a törökök felvételét, és így első lépésben a ciprusi törökök májusi csatlakozását is szívesen látná.

A tárgyalások folytatásában tehát mindkét fél érdekelt, a többi szereplőt nem is említve. A görög ciprusiaknak nem lehet célja egy rendezetlen kormányzású szigetként csatlakozni az EU-hoz. Sőt, az Európai Unió sem dicsekedhetne azzal úgymond, hogy egy európai viszonylatban ma már példa nélküli, kettéosztott országot vesz fel. Jó pár kérdés esetén ugyanis nem teljesülnek maradéktalanul az alapvető uniós elvek. Példa erre az a demarkációs vonal, amely lehetetlenné teszi a főváros, Nicosia lakosságának szabad mozgását. Biztató ugyanakkor, hogy a megosztott sziget mindkét felében többségben vannak az újraegyesítés hívei.