A luxemburgi csata
2004. május 2.
-Pichler
Balázs
A bírósági meghallgatással újabb fordulójához érkezett az Európai
Bizottság és a tagállamok között a nemzeti költségvetés
irányításról zajló vita. A luxemburgi Európai Bíróság döntése
újrarendezheti az egyes országok és Brüsszel erőviszonyát. Bár a
bővítési eufória miatt a meghallgatás kisebb publicitást kapott,
a bírói verdikt a 25-ök Európájában még nagyobb jelentőséggel
bír majd.
A vita a
tagállamok és a Bizottság között még tavaly novemberben
éleződött ki, amikor a Pénzügyminiszterek Tanácsa megszűntette a
Németország és Franciaország ellen a Stabilitási és Növekedési
Paktum deficitkritériumának sorozatos megsértése miatt
kezdeményezett eljárást. A Bizottság ezért idén januárban a
luxemburgi Európai Bíróságnál támadta meg a miniszterek
döntését, azzal érvelve, hogy a Tanácsnak legfeljebb az
ajánlások kiegészítéshez és nem az eljárás megszűntetéséhez lett
volna joga.
A mostani
bírósági meghallgatás, amely az egyetlen volt, ennek a vitának
az egyik legfontosabb állomása. A 14 bíró nyár elejére várható
döntését ugyanis a továbbiakban már nincs mód befolyásolni.
Az április
28-ai meghallgatás összesen két óráig tartott, ez alatt a bírók
fogadták és kérdéseket tettek fel mind a Bizottság mind a
Pénzügyminiszterek Tanácsának jogi képviselőjének. A bizottság
jogásza érvelését arra alapozta, hogy a Tanács kötelezve volt az
ajánlások érvényre jutatására, ráadásul egy eljárási hibát is
elkövetett, amikor egy politikai nyilatkozatott fogadott el egy
jogilag kötelező rendelkezés helyett. Így a Tanács döntése
megkérdőjelezte a Stabilitási Paktum egyes elemeit, nevezetesen
a 3 százalékos deficitkritérium érvényességét.
A Tanács
képviselője ezzel szemben azzal érvelt, hogy a tagállamok
rendelkeznek az önálló döntéshozatal lehetőségével, és ezért a
pénzügyminiszterek, ahogy az szerinte a szerződésben is áll,
elfogadhatják a Bizottság ajánlását, de el is vethetik azt. A
bírók az ítéletet lehetőség szerint testületi konszenzussal,
vagy amennyiben erre nincs esély, egyszerű többséggel hozzák
majd meg.
A Bizottság
számára kedvező ítélettel Brüsszel visszaszerezheti a kontrollt
a tagállamok, elsősorban a legnagyobbak: Németország és
Franciaország, költségvetési hiánya felett. Amennyiben azonban a
Pénzügyminiszterek Tanácsának döntését jóvá hagyja a bíróság az
az euró zónán belüli fiskális fegyelem további fellazulásával
járhat, és kitolhatja a német és francia államháztartási hiány
leszorításának időpontját. Sőt újabb államok előtt, mint például
Hollandia, Olaszország és Görögország, amelyek már megszegték
vagy jó eséllyel meg fogják szegni a deficitkritériumot, is
nyitva hagyhatja a kiskaput. Ez esetben elkerülhetetlenné válik
a paktum reformja: azaz a jogszabályok gyakorlathoz való
hozzáigazítása.
Kapcsolódó
anyag:
Az Európai Bizottság visszavág
2004 január 17.
|