2003. november 29.
-Rácz Péter

Az Európai Unió három legbefolyásosabb államának külügyminiszterei ismertették az új, független európai védelmi rendszerről szóló terveiket. Németország, Franciaország és Nagy-Britannia képviselői egy közismerten kényes témáról terjesztették be most elképzeléseiket, hiszen a NATO-tól elrugaszkodó védelmi rendszer ötletét az Egyesült Államok mellett több, az EU-ból kimaradó NATO-tagország is aggódva figyeli. Sőt, a jelek szerint a jövő májusban csatlakozó országok is megkérdőjelezik az új rendszer szükségességét.

Az elmúlt hónapok vitái a közös védelmi rendszerről egyértelművé tették, hogy az EU-nak még a látszatát is el kell kerülnie, hogy ezentúl az USA-tól függetlenül intézik a védelmi politikát. Igazából az USA-nak csak az a fontos, hogy a NATO befolyása ne csökkenjen, hiszen a NATO-n keresztül közvetlen beleszólása van és lehet az európai irányításba. A NATO stabilitását idézheti elő végül az a köztes terv, amit most a hármak benyújtottak. Az EU nápolyi értekezletét záró külügyminiszteri vacsorán  a három ország külügyminiszterei által előadott tervezet szerint rögtön két katonai parancsnokságot hoznának létre. A tervezet szerint Brüsszelben jönne létre egy, a NATO-tól független katonai parancsnokság. A parancsnokság stratégiai tervezéssel és olyan katonai akciók előkészítésével foglalkozna, amelyekben az Unión kívüli NATO tagállamok nem kívánnak részt venni. Ilyen volt például a tavalyi franciák vezette, kongói békefenntartó küldetés. A 130 tisztből álló testület az unió közös rendőrségi épületében kapna irodákat - írja az EUbusiness.

Ezzel egyidőben létrejönne egy másik parancsnokság is. A belgiumi Tervuren városban működő testület szigorúan békefenntartó feladatokat koordinálna. Ez a parancsnokság viszont szorosan együttműködne a NATO-val, hiszen az észak-atlanti szövetség kommunikációs infrastruktúráját használná. Bevetés esetén a szervezet által rendelkezésre bocsátott szállítógépeket és katonai műholdakat használnák. Kérdéses, hogy mikor és hogyan jött a második, NATO-val szorosan összefüggő parancsnokság terve. Louis Michel belga külügyminiszter elismerte, hogy a tervureni paracsnokság részleteit még nem dolgozták ki. A parancsnokság arra mindenképpen jó lesz, hogy valamelyest csökkentse Washington aggódását. Az amerikai vezetés nyíltan vállalja azt a véleményét, hogy „a NATO-tól független európai haderő megteremtése a legnagyobb fenyegetés a szövetség jövőjére nézve”- írja a BBC News.

Minden részletben azonban még nem értenek egyet a tagállamok, és több jelentős kétely is megfogalmazódott. Ellentétes állásponton vannak a tagállamok a kölcsönösség elvéről, amit jól ismerhetünk a NATO V. cikkelyéből. Ez kimondaná, hogy ha az egyik tagállamot megtámadják, akkor az összes többi a segítségére siet. Ez ügyben a problémát a semleges országok okozzák. A nem NATO-tag EU országok nehezen tudják elhelyezni magukat az új tervben. Finnország, Svédország, Írország és Ausztria azt kérik, hogy a közös védelmi kiadások csak a békefenntartásra, és katasztrófa elhárításra korlátozódjanak.

A jövő májusban csatlakozó országok pedig már-már elutasítóan tekintenek az elképzelés felé. A "nem látjuk szükségét, de nem álljuk útját a változásoknak" kijelentés Woldzimierz Cimoszewicz lengyel külügyminiszter által jól mutatja, hogy az újonnan csatlakozók az USA-ban jó katonai szövetségesüket látják. Hasonlóan nyilatkozott pár hete Kovács László magyar külügyminiszter is. Akkor a sajtó a semleges hozzáállást összefüggésbe hozta azzal, hogy a NATO többször is elégedetlenségének adott hangot a magyar szerepvállalásról. Félő, hogy Magyarország nem tudna eredményesen részt venni egy közös európai rendszerben sem, akkor pedig minek támogatni az efféle elképzeléseket?