MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum
 


web
européer.hu

 

OTDK TANULMÁNY AJÁNLÓ

Somogyi Gergely
[somogyigergely@yahoo.com]

Azerbajdzsán -

Somogyi Gergely, az alábbi dolgozatával a 2005. évi XXVII. Országos Tudományos Diákköri Konferencia Hadtudományi Szekciójában, a Biztonság és védelempolitika II. zsűrijében III. helyezést ért el.

  LETÖLTÉS

 

Azerbajdzsánt természeti erőforrásai és biztonsági problémái egyre inkább a világ figyelmének központjába emelik. Bár stratégiai dokumentumok a három kaukázusontúli országot, mint régiót, egy lapon tárgyalják, a dolgozatban megpróbálom bizonyítani, hogy az ország önmagában is „megér egy misét”.

 

A régió etnikai, vallási, és még ráadásul tektonikai törésvonalakkal is szabdalt. A térségbeli befolyásért való küzdelembe nem csak Oroszország és az Egyesült Államok (USA), de az Európai Unió (EU), Irán és Törökország is beszállt, sőt, Kínát is a környékre csalogatja hatalmas energiaigénye. Etnikai konfliktusok soráról tudunk már a térségben, melyek a Szovjetunió összeomlásának idején kerültek felszínre, és megoldásuk még ma is várat magára. A keresztény és az iszlám kultúrák találkozása tovább színezi az amúgy sem egyszerű képet. Mind a vallási, mind az etnikai problémák területi követelésekkel is társulnak.

 

Azerbajdzsánban az összes említett konfliktusforrás fellehető. A Kaszpi-tenger energiatartalékaihoz való hozzáférés vonzóvá teszi az országot az ebben érdekelt hatalmak számára, és felosztásáról is éles viták folynak. A Hegyi-Karabah hovatartozásáról szóló viták végére a mai napig nem került pont, így az eltérő etnikumú és vallású népesség élete még jó darabig nem lesz könnyű.

 

A témaválasztás indoka kettős. Egyrészt a régió, és azon belül Azerbajdzsán helyzete nagyon bonyolult, összetett, melynek feltárása, megismerése komoly, de izgalmas feladat, mely sok hasznos tapasztalatot kínál. A térségben zajló geostratégiai játszma kimenetele egyelőre kétséges, de – amint azt látni fogjuk – rendkívül fontos. Másrészt az EU-taggá válás után Magyarország is osztozik az EU közös kül- és biztonságpolitikája, illetve új szomszédságpolitikája megvalósításának feladataiban, és az ország a keleti blokkban eltöltött évek tapasztalataival felvértezve meghatározó lehet ezen kérdések alakításában. Hazánk nemzetközi presztízsét és súlyát növelné, ha közvetítőként, mentorként elősegítené a térség konfliktusainak megoldását, illetve Azerbajdzsán euroatlanti integrációs törekvéseit.

 

A téma feldolgozásához nagyrészt az Interneten fellelhető, leginkább angol nyelvű forrásokat használtam, melyek mellett orosz, német és természetesen magyar nyelvű szakirodalmak is szerepelnek, emellett sikerült interjút készítenem a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen nyelvképzésben résztvevő két azerbajdzsán hallgatóval is.

 

A dolgozatban az ország általános bemutatását történelmének ismertetése követi, mely hozzájárulhat a jelenlegi helyzet megértéséhez. A harmadik fejezetben értékelem a térség aktuális helyzetét, viszonyát a nemzetközi közösséghez, a térségben megfigyelhető trendeket, az ország céljait. Külön fejezetben tárgyalom a védelmi szektor kérdését.

 

Az ország jövőjével foglalkozó fejezet összegzésnek is tekinthető, ami a múltról és a jelenről bemutatott összetett, többdimenziós kép alapján összefoglalja a szerző benyomásait és mérlegeli a térségben bekövetkező esetleges változásokat és azok következményeit. A következő kérdésekre igyekszem választ találni:

 

-Mi várható Hegyi-Karabah helyzetének rendezése tekintetében?

-Melyik hatalom befolyása fogja meghatározni az ország és a térség jövőjét?

-Hogy alakulnak a demokratikus folyamatok és a védelmi szektor reformja?

-Mire lehet számítani az ország fejlődésével kapcsolatban?

 

A kézirat lezárva 2005. május 25-én.


 

 

A teljes tanulmány letölthető:

  LETÖLTÉS

 

 

hirdetés

 

hirdetés

On
Line
EU

 
 

hirdetés

 

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu