Azerbajdzsánt
természeti erőforrásai és biztonsági problémái egyre inkább a
világ figyelmének központjába emelik. Bár stratégiai
dokumentumok a három kaukázusontúli országot, mint régiót, egy
lapon tárgyalják, a dolgozatban megpróbálom bizonyítani, hogy az
ország önmagában is „megér egy misét”.
A régió
etnikai, vallási, és még ráadásul tektonikai törésvonalakkal is
szabdalt. A térségbeli befolyásért való küzdelembe nem csak
Oroszország és az Egyesült Államok (USA), de az Európai Unió (EU),
Irán és Törökország is beszállt, sőt, Kínát is a környékre
csalogatja hatalmas energiaigénye. Etnikai konfliktusok soráról
tudunk már a térségben, melyek a Szovjetunió összeomlásának
idején kerültek felszínre, és megoldásuk még ma is várat magára.
A keresztény és az iszlám kultúrák találkozása tovább színezi az
amúgy sem egyszerű képet. Mind a vallási, mind az etnikai
problémák területi követelésekkel is társulnak.
Azerbajdzsánban az összes említett konfliktusforrás fellehető. A
Kaszpi-tenger energiatartalékaihoz való hozzáférés vonzóvá teszi
az országot az ebben érdekelt hatalmak számára, és felosztásáról
is éles viták folynak. A Hegyi-Karabah hovatartozásáról szóló
viták végére a mai napig nem került pont, így az eltérő etnikumú
és vallású népesség élete még jó darabig nem lesz könnyű.
A témaválasztás indoka kettős.
Egyrészt a régió, és azon belül Azerbajdzsán helyzete nagyon
bonyolult, összetett, melynek feltárása, megismerése komoly, de
izgalmas feladat, mely sok hasznos tapasztalatot kínál. A
térségben zajló geostratégiai játszma kimenetele egyelőre
kétséges, de – amint azt látni fogjuk – rendkívül fontos.
Másrészt az EU-taggá válás után Magyarország is osztozik az EU
közös kül- és biztonságpolitikája, illetve új
szomszédságpolitikája megvalósításának feladataiban, és az
ország a keleti blokkban eltöltött évek tapasztalataival
felvértezve meghatározó lehet ezen kérdések alakításában. Hazánk
nemzetközi presztízsét és súlyát növelné, ha közvetítőként,
mentorként elősegítené a térség konfliktusainak megoldását,
illetve Azerbajdzsán euroatlanti integrációs törekvéseit.
A téma
feldolgozásához nagyrészt az Interneten fellelhető, leginkább
angol nyelvű forrásokat használtam, melyek mellett orosz, német
és természetesen magyar nyelvű szakirodalmak is szerepelnek,
emellett sikerült interjút készítenem a Zrínyi Miklós
Nemzetvédelmi Egyetemen nyelvképzésben résztvevő két
azerbajdzsán hallgatóval is.
A dolgozatban
az ország általános bemutatását történelmének ismertetése
követi, mely hozzájárulhat a jelenlegi helyzet megértéséhez. A
harmadik fejezetben értékelem a térség aktuális helyzetét,
viszonyát a nemzetközi közösséghez, a térségben megfigyelhető
trendeket, az ország céljait. Külön fejezetben tárgyalom a
védelmi szektor kérdését.
Az ország
jövőjével foglalkozó fejezet összegzésnek is tekinthető, ami a
múltról és a jelenről bemutatott összetett, többdimenziós kép
alapján összefoglalja a szerző benyomásait és mérlegeli a
térségben bekövetkező esetleges változásokat és azok
következményeit. A következő kérdésekre igyekszem választ
találni:
-Mi
várható Hegyi-Karabah helyzetének rendezése tekintetében?
-Melyik hatalom befolyása fogja
meghatározni az ország és a térség jövőjét?
-Hogy alakulnak a demokratikus
folyamatok és a védelmi szektor reformja?
-Mire lehet számítani az ország
fejlődésével kapcsolatban?
A kézirat lezárva 2005. május 25-én.
A teljes tanulmány letölthető:
|