11. Egységes piac
hatásai
Az 1992-es egységes európai piac
keretében a szabad kereskedelem irányában újabb minőségi
előrelépés történt:
-
a határformalitások
megszüntetésével a kereskedelem- és a tényezőáramlás fizikai
korlátainak felszámolása.
-
a strukturális vagy
technikai protekcionizmus leépítése a műszaki, technikai,
biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi előírások vagy
standardok egységesítésével vagy kölcsönös elismerésével.
-
Szolgáltatások
kereskedelmét vagy szabad áramlását akadályozó tényezők,
előírások és szabályok liberalizálása vagy összehangolása
-
A munkaerő-áramlás
szabadsága technikai és szociális feltételeinek biztosítása
(szakképzettség elismerése, szociálpolitika jogosultságok)
-
Letelepedés
szabadsága és bizonyos uniós állampolgársági jogok (útlevél,
szavazás, választhatóság)
-
Teljes vállalkozási
szabadság biztosítása a partnerországokban
-
Tőkeáramlások teljes
liberalizációja (benne a spekulációsnak minősített tőkéket is.
-
A nemzeti piac
monopolstruktúrák további feltörése, főként az állami vásárlások
liberalizálásával és közösségi szabályozásával (korábban
történtek előrelépések)
-
További
adóharmonizálás a VAT-ráták és a
közvetett adók (energia, dohány, alkohol) harmonizálásával
Az egységes piac létrejötte
nagyban hozzájárult az európai vállalatstruktúrák gyors
transznacionizálódásához. Nagy
számban kerül sor lazább vegyes vállalati együttműködésre. Azon
feltétélezések alapján, hogy a sok különböző nemzet ízlés
Európában fokozatosan egybeolvad, a cégek az
eurofogyasztók számára
euromárkákat kezdenek el
fejleszteni. A fokozott hangsúly a hatékonyságon,
alkalmazkodáson, költségcsökkentésen van.
Az egységes európai piaccal az EU
nyitottabbá vált. Az akkori 12 tagállam 6417 különféle nemzeti
importkorlátozást töröltek el, s helyükbe néhány közösségi kvóta
lépett.
Az egységes piac ötlete hatására
megélénkültek a beruházások és a kereskedelem, aminek alapján
viszonylag gyors növekedést sikerült elérni. A Bizottság
szakértői alapvető gazdasági hatásokat vártak, mint például a
bruttó nemzeti termék 7%-os emelkedését. Azonban az 1990-es évek
elején eluralkodó recesszió hatása megzavarta az egyértelmű
folyamatokat, így csak találgatni lehet, hogy az eredeti tervek
milyen piacot hoztak volna létre. Az előzetes becslések azt
várták, hogy az egységes piac hatására javulnak a költségvetési
pozíciók és a fizetési mérlegek, valamint hosszabb távon mintegy
1.8 millió munkahely teremtésére
kerül sor. Ennek az ellenkezője történt. Ám nem tudjuk, hogy nem
lett volna-e még ennél is rosszabb, ha nincsenek az
intézkedések.
A belső piac érdemének tekintik,
hogy a Közösség történelmének legnagyobb jogszabály-csökkentési
folyamatát indította meg. A tagállamok jogszabály- és
szabványalkotási mozgástere szűkült.
Nem hagyható figyelmen kívül a
belső piac hatása a kívülálló országokra. Kedvező, hogy a
tagállamok korábban eltérő intézkedéseinek egységesítése révén
kiiktatódtak az átlagnál szigorúbb, esetenként tiltó
rendelkezések, továbbá nagyszámú tagállami intézkedés helyett
lényegileg elég egyet, a közösségit követni.
Ugyanakkor lényegesen erősebbek a
kedvezőtlen hatások, főleg azért, mert a tagállamok közötti
határok felszámolásával egyidejűleg adminisztratív előírásokkal,
eljárási szabályozásokkal megerősítik a külső határt. Az így
keletkező „Unió-erőd” káros hatása a Közösség és a kívülálló
országok közötti megállapodásokkal mérsékelhető. A gyengébb
kereskedelmi partnerek esetében jelentős alkalmazkodási kényszer
keletkezik, amennyiben nem akarnak kiszorulni az EU piacáról.
Az egységes piac árcsökkentő
hatásai nyomán a kereslet elsősorban a közösségi termékek iránt
nő meg. A külső import mindig is kicsi volt az EU GDP-jében,
mindössze 10%. Ezt semmiképp nem növelte az egységes piac. Így a
belső piac kiépítése az EU országokat egymás felé közelíti,
addig a kívülállókat eltéríti a kereskedelmi áramlatokból.
Vissza a Tanfolyam
tartalomjegyzékéhez!
Kérdezzen az Ön online oktatójától!
|