Hirdessen nálunk, mert jól behatárolható a célközönségünk. És ez az, ami leginkább számít egy hirdetés feladásakor. Gondolja végig! europeer@np.hu
    
MAGAZIN
Kezdőlap
Európai Unió
Világnéző
Világgazdaság
Kárpát-medence
Képekben
Generation
 
NEMZETKÖZI TANULMÁNYOK
Tanulmányok
Egyesület
Tanfolyam
Könyvesbolt
Keresés
 
KAPCSOLAT
Fórum
Impresszum

 

TANFOLYAM

11. Egységes piac hatásai

Az 1992-es egységes európai piac keretében a szabad kereskedelem irányában újabb minőségi előrelépés történt:

-                           a határformalitások megszüntetésével a kereskedelem- és a tényezőáramlás fizikai korlátainak felszámolása.

-                           a strukturális vagy technikai protekcionizmus leépítése a műszaki, technikai, biztonsági, egészségügyi, környezetvédelmi előírások vagy standardok egységesítésével vagy kölcsönös elismerésével.

-                           Szolgáltatások kereskedelmét vagy szabad áramlását akadályozó tényezők, előírások és szabályok liberalizálása vagy összehangolása

-                           A munkaerő-áramlás szabadsága technikai és szociális feltételeinek biztosítása (szakképzettség elismerése, szociálpolitika jogosultságok)

-                           Letelepedés szabadsága és bizonyos uniós állampolgársági jogok (útlevél, szavazás, választhatóság)

-                           Teljes vállalkozási szabadság biztosítása a partnerországokban

-                           Tőkeáramlások teljes liberalizációja (benne a spekulációsnak minősített tőkéket is.  

-                           A nemzeti piac monopolstruktúrák további feltörése, főként az állami vásárlások liberalizálásával és közösségi szabályozásával (korábban történtek előrelépések)

-                           További adóharmonizálás a VAT-ráták és a közvetett adók (energia, dohány, alkohol) harmonizálásával

Az egységes piac létrejötte nagyban hozzájárult az európai vállalatstruktúrák gyors transznacionizálódásához.  Nagy számban kerül sor lazább vegyes vállalati együttműködésre. Azon feltétélezések alapján, hogy a sok különböző nemzet ízlés Európában fokozatosan egybeolvad, a cégek az eurofogyasztók számára euromárkákat kezdenek el fejleszteni. A fokozott hangsúly a hatékonyságon, alkalmazkodáson, költségcsökkentésen van.

Az egységes európai piaccal az EU nyitottabbá vált. Az akkori 12 tagállam 6417 különféle nemzeti importkorlátozást töröltek el, s helyükbe néhány közösségi kvóta lépett.

Az egységes piac ötlete hatására megélénkültek a beruházások és a kereskedelem, aminek alapján viszonylag gyors növekedést sikerült elérni. A Bizottság szakértői alapvető gazdasági hatásokat vártak, mint például a bruttó nemzeti termék 7%-os emelkedését. Azonban az 1990-es évek elején eluralkodó recesszió hatása megzavarta az egyértelmű folyamatokat, így csak találgatni lehet, hogy az eredeti tervek milyen piacot hoztak volna létre. Az előzetes becslések azt várták, hogy az egységes piac hatására javulnak a költségvetési pozíciók és a fizetési mérlegek, valamint hosszabb távon mintegy 1.8 millió munkahely teremtésére kerül sor. Ennek az ellenkezője történt. Ám nem tudjuk, hogy nem lett volna-e még ennél is rosszabb, ha nincsenek az intézkedések.

A belső piac érdemének tekintik, hogy a Közösség történelmének legnagyobb jogszabály-csökkentési folyamatát indította meg. A tagállamok jogszabály- és szabványalkotási mozgástere szűkült. 

Nem hagyható figyelmen kívül a belső piac hatása a kívülálló országokra. Kedvező, hogy a tagállamok korábban eltérő intézkedéseinek egységesítése révén kiiktatódtak az átlagnál szigorúbb, esetenként tiltó rendelkezések, továbbá nagyszámú tagállami intézkedés helyett lényegileg elég egyet, a közösségit követni.

Ugyanakkor lényegesen erősebbek a kedvezőtlen hatások, főleg azért, mert a tagállamok közötti határok felszámolásával egyidejűleg adminisztratív előírásokkal, eljárási szabályozásokkal megerősítik a külső határt. Az így keletkező „Unió-erőd” káros hatása a Közösség és a kívülálló országok közötti megállapodásokkal mérsékelhető. A gyengébb kereskedelmi partnerek esetében jelentős alkalmazkodási kényszer keletkezik, amennyiben nem akarnak kiszorulni az EU piacáról.

Az egységes piac árcsökkentő hatásai nyomán a kereslet elsősorban a közösségi termékek iránt nő meg. A külső import mindig is kicsi volt az EU GDP-jében, mindössze 10%. Ezt semmiképp nem növelte az egységes piac. Így a belső piac kiépítése az EU országokat egymás felé közelíti, addig a kívülállókat eltéríti a kereskedelmi áramlatokból.

Vissza a Tanfolyam tartalomjegyzékéhez!

Kérdezzen az Ön online oktatójától! 


 

hirdetés

 

hirdetés

On
Line
EU

hirdetés

 

linkajánló

Copyright 2003-2004. FKKE | europeer@np.hu