16. Az euró - és
ami mögötte van
€ …..Melyiküknek
ne lenne ismerős, hiszen ez az új, közös európai pénz, az euró
jele.
Az egységes pénzügyi térség
megvalósulása maga után vonta azt az igényt, hogy a határon
át történő fizetési tranzakciók se
legyenek drágábbak vagy időigényesebbek, mint az országon
belüliek.
Ennek megvalósítása különösen nagy
volumenű és kis összegű bankátutalásoknál okoz nehézséget, mivel
ezek jelentősége a bankok szempontjából eddig nem volt túl nagy,
a gyorsaságot biztosító technikai fejlesztés ugyanakkor sokba
került. Az egységes valutára való áttérés a bankközi
tranzakciókat leegyszerűsíti, de egyszersmind változtatást
igényel a már bevezetett gépi technológiák és technikákban.
Az euró bevezetése 1999. január
elsején egyben azt is jelentette, hogy a tizenkét
EU-tagállamban (Ausztria, Belgium,
Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Luxemburg,
Németország, Olaszország, Portugália és Spanyolország) kezdetét
vette a Gazdasági és Monetáris Unió harmadik szakasza, amelyben
a résztvevők a gazdaságpolitika új területén, a monetáris
politikában is az egységes, közösségi megközelítés elvét
alkalmazzák. Ennek során új, az egységes monetáris politika
viteléhez szükséges intézmények (az Európai Központi Bank és a
Központi Bankok Európai Rendszere) kezdték meg működésüket, és
az euró bevezetésének hatására a pénzügyi piacokon és az üzleti
élet egyéb területein tovább erősödnek az integrációs
folyamatok. Megszűnik az árfolyamkockázat, csökkennek az ún.
tranzakciós költségek és a tizenegy ország mindegyikében
közvetlenül összehasonlíthatóan, euróban tüntetik fel az árakat.
Mindennek előnyét a fogyasztók is élvezni fogják.
Az euró mint bankszámlapénz 1999.
január elsején lépett színre. Felváltva az ECU-t 1:1 arányban.
Ebben a szakaszban az euró még fizikailag nem létezett.
Fizikailag csak 2002. jannár elsején
jelent meg, és a tervek szerint június 1-ig felváltva létezett
volna a nemzeti valutákkal együtt, ám a sikeres átállás miatt
már március 1-től csak euróval lehet
fizetni Európa 12 országában, de még a Vatikánnak is saját
eurója van. Montenegróban pedig egész egyszerűen felváltotta a
német márkát, mint fizetőeszköz.
A bevezetés következményinek
elemzése még csak ezután lehetséges, és talán csak 10-20 éven
belül lehet komolyan elszámolni Európa legjelentősebb pénzügyi
változásával.
Mi most néhány várható és biztosan
bekövetkező hatásról, előnyről, kockázatról szólunk csak:
Előnyök:
-
Nagyobb biztonság az üzleti
tervezésben, az árfolyam-ingadozások kockázata a résztvevők
intern forgalmában megszűnik. A kereskedelem és a beruházások
jobban tervezhetővé válnak.
-
Megnő a piac áttekinthetősége,
közvetlenül összehasonlíthatóvá válik a piac.
-
Nemzeti valuták piacához képest
az egységes valuta- és tőkepiac nagyobb lesz, ami a nemzeti
valuták átlagánál alacsonyabb
reálkamatlábokat eredményezhet.
-
az euró valutatérségben a
pénzügyi tranzakciós és információs költségek csökkenek.
-
az euró a résztvevők körében
növeli az elszámolási kapcsolatok biztonságát, stabil
regionális valutaövezet alakulhat ki, ami a kereskedelem
fellendítéséhez is hozzájárul.
Kockázatok:
-
A stabilitási kritériumok nem
kellő betartása, a heterogén résztvevők, s a divergáló
pénzügyi politikák esetén emelkedhet az euró kamatlába, és a
nemzetközi pénzpiaci összehasonlításban drága euró fékezheti a
beruházásokat és a növekedést.
-
A résztvevők körében kedvezőtlen
pénzügyi stabilitás és egyensúlyhiányok az euró
leértékeléséhez vezethetnek (főleg a dollárhoz és a jenhez
képest)
-
az eurót bevezető országok
körében adódó gazdasági, pénzügyi, információs problémák az
euróval szemben bizalmatlansághoz
vezetnek, ami a gazdaság szereplőinek körében az euró
elutasításával járhat (például megtakarításaikat svájci
frankban vagy dollárban tartják)
-
Egyes
EU-országok nagymérvű eladósodása miatt nagyarányú
pénzügyi transzferekre lehet szükség, ami a kohézió ellen hat,
s emiatt csökkentheti az euró stabilitását.
Magyarország
Az euró bevezetéséből adódó
feladatok sikeres megoldását a Magyar Nemzeti Bankban több mint
egyéves felkészülési időszak előzte meg. Ennek során a jegybank
egyaránt figyelemmel kísérte az uniós szabályozást, illetve a
piaci résztvevők által kialakított konvenciók módosulását. A
Magyar Nemzeti Bank felkészülésében a következő szempontok
kaptak kiemelt hangsúlyt:
– Magyarország várható
EU-tagsága és csatlakozása az
euróövezethez, (2007. körül)
– a hazai pénzügyi szektor
versenypozícióinak erősítése,
– a stabil szabályozás
kialakítása,
– takarékosság az erőforrásokkal.
Az MNB intézkedései többek között
érintik a forint árfolyamát meghatározó valutakosár
összetételét, az árfolyamjegyzés módját, a bankközi
devizapiacot, a Valós Idejű Bruttó Elszámolási Rendszert (VIBER),
az államadósság menedzselését.
Vissza a Tanfolyam
tartalomjegyzékéhez!
Kérdezzen az Ön online oktatójától!
|