24. Adózás
EU
Az Európai Unió maga nem adóztat, saját bevételei, ritka
kivételtől eltekintve nincsenek. Így tehát adópolitikája sem
irányulhat arra. Az Európai Unió a tagállamok által kivetett
adóra mint a gazdasági környezet
egyik elemére tekint, amely befolyásolhatja a gazdálkodók
piackonform működését, azaz a
gazdasági versenyt.
Az uniós adópolitika kiindulópontja tehát az a felismerés, hogy
a tagállamok adószabályaiban rejlő különbségek torzíthatják a
közöttük folyó kereskedelmet, és ezért ezeket a különbségeket
fel kell számolni, de legalább valamilyen módon át kell hidalni.
Egyes nézetek szerint a piac spontán mozgástörvényei és a
tagállamok közötti adóverseny alkalmasak a különbségek
kiküszöbélésére, így legfeljebb csak
adókoordinációra van szükség. Más vélemények szerint teljes
harmonizáció szükséges, mert az adó önmagában is egy olyan
jelenség, hogy folyamatos kiskapuk keletkeznek a témakörben. A
harmonizáció lehet teljes, ha például előirányozzák az egységes
európai társasági adó bevezetését.
Az adóharmonizáció legfontosabb eszközei a rendeletek és
irányelvek, de a jogszabálytervezeteknek és a közösségi
munkaanyagoknak is nagy a jelentősége.
Általános probléma, hogy az adóverseny tulajdonképpen hasznos az
országok között. A harmonizáció helyett kialakítandó koordináció
a következőkre koncentrálna:
-vállalkozások közötti kamat- és jogdíjfizetés
forrásadóztatásának megszüntetése
-határokon átnyúló szervezeti átalakulásokkal összefüggő
adóköltségek kiküszöbölése
-kompenzációs lehetőségek felkínálása a határokon átnyúló
veszteségek rendezése végett.
HU
Az 1991. december 16-án aláírt társulási szerződéssel lényegében
már 1992-ben megindult az adózással összefüggő jogharmonizáció,
de integrálódásunk kapcsán még számos teendő hátra van. Nagyfokú
a harmonizáltságunk az általános forgalmi adó és a jövedéki adó
területén, mivel azok megalkotása során már figyelembe vette a
törvényalkotó az EU ide vonatkozó joganyagát.
Magyarországon nem haladja meg az európai uniós átlagot a
jövedelemelvonás mértéke. A múlt évi
statisztikai adatok alapján
Magyarországon a személyi jövedelemadóból és társasági adóból
együttesen a GDP 9,1 százalékát tette ki, míg az Európai Unió
országaiban ez a mutató 9,8 és 27,6 százalék között volt. A
társadalombiztosítási elvonásokkal együtt a
jövedelemcentralizáció Magyarországon a nemzeti össztermék 39,1
százalékát tette ki, az uniós átlag
pedig 41,4 százalék volt.
A magyar ÁFA kulcsot, amely az EU-ban
a legmagasabbak közé tartozik, nem
szükséges csökkenteni, hiszen az uniós jogszabályok csak a
minimális kulcsot írják elő. A jövedéki adóztatás kapcsán kitért
a cigarettánál alkalmazott adómértékre. Itt ugyanis nem érjük el
az Unió által előírt minimális 57%-os kulcsot. Ennek a
csatlakozásig történő megvalósítása elviselhetetlen terhet róna
a fogyasztókra, és jelentős gazdasági problémát is okozna a
feketegazdaság előmozdításával.
Az Európai Unió az úgynevezett közvetlen adókban, mint például a
személyi jövedelemadó, viszonylag szabad mozgási teret enged, a
piaccal, versennyel összefüggő közvetett adóknál azonban
követelményei vannak. A legnagyobb változás az általános
forgalmi adót tekintve várható.
Probléma, hogy az EU nem ismeri az úgynevezett 0 kulcsos áfát,
ami jelenleg például a tankönyvekre és a gyógyszerekre
vonatkozik, és amely termékek forgalmi adóját a csatlakozás
pillanatától be kell vezetni. Számítások szerint a 0 kulcs
eltűnése csak 10 milliárddal javítaná az áfa-egyenleget.
Továbbá 43 termékcsoportot, illetve szolgáltatást át kell
sorolni a kedvezményes áfa-körből a normálba, miközben az
utóbbi, jelenleg 25 százalékos kulcsot lényegesen csökkenteni
kell. Az átsorolások döntő hányadára, illetve az unióhoz képest
magas áfa-kulcs csökkentésére Magyarország 2007.
december 31-ig kapott haladékot.
Azt is el kell dönteni, hogy a normál kulcs évről évre vagy
egyszerre csökkenjen, hiszen egyetlen százalékos mérséklés 35
milliárd forint kiesést jelent a költségvetésnek. Nem szabad
elfelejteni, hogy az érdemi bevételkiesést az
áfa-visszaigénylések még hatékonyabb ellenőrzése pótolhatná.
A társasági jog területén kiemelte, hogy a magyar gazdaságból
kivont osztalékra forrásadót kell fizetni. A Bizottság tudomásul
vette átmeneti mentesség iránti
kérésünket, mert ennek a magyar költségvetésre gyakorolt hatása
nem elhanyagolható.
Vissza a Tanfolyam
tartalomjegyzékéhez!
Kérdezzen az Ön online oktatójától! |