25. Kis- és középvállalatok az EU-ban

EU

EU-ban működő vállalatok 99,8 %-a a kis- és középvállalatok (SME) körébe tartozik. E vállalatok foglalkoztatják a munkaerő 2/3-át, és állítják elő a bruttó hazai termék (GDP) valamivel több, mint felét. A SME-k esetében az exportra termelés jóval kisebb szerepet játszik, mint a nagyvállalatok esetében, s ez a vállalatmérettel arányosan csökken. Az alkalmazottakra jutó hozzáadott érték is jóval kisebb a SME-nál, mint a nagyvállalatoknál, ugyanakkor az ehhez járuló arányos munkaerőköltség a mikrovállalkozások esetében még kisebb is, mint a nagyvállalatoknál.
A kis- és középvállalkozások meghatározása az EU-ban három kritérium alapján történik: alkalmazottak száma, éves forgalom vagy mérlegfőösszeg, ún. függetlenségi kritérium Fontos megemlíteni, hogy ez a kategorizálás az EU-ban csupán ajánlás jellegű, tehát nem kötelező érvényű jogszabály. Azonban mára már valamennyi tagállam és a fontosabb közösségi intézmények mind átvették e definíciókat.
A közösségi kis- és középvállalkozás-fejlesztési politika az 1980-as évek közepén - alapvetően a belső piac kiteljesedése mellett, annak kisvállalkozásokra gyakorolt hátrányos hatásainak csökkentésére - indult fejlődésnek. Kilencvenes években aktualizált program súlypontjai:

- a vállalkozások fejlődését gátló adminisztratív, jogi és gazdasági korlátokat felszámolása
- a nemzeti és közösségi célok megvalósításához a vállalkozásoknak több információ és hatékonyabb támogatás biztosítása
- az együttműködés és a partnerkapcsolatok erősítése a kis- és középvállalatok között az EU-n belül és kívül egyaránt.

Az EU és az EU-tagországok kis- és középvállalati politikájának legfontosabb közös vonásai a következőkben jelölhetők meg:

- pontosan figyelemmel kísérik a kis- és középvállalatok számának, helyzetének, teljesítményének alakulását; erről (legtöbbször évente/kétévenként) átfogó jelentést készíttetnek és tesznek közzé
- a gazdaság- és társadalompolitika célkitűzéseihez, tervezett lépéseihez, döntéseikhez messzemenően figyelembe veszik ezeknek a kis- és középvállalatokra gyakorolt hatásait és meghallgatják a kis- és középvállalatok és szervezeteik várható reagálását, véleményét
- sokoldalúan segítik a kis- és középvállalatokat abban, hogy a nagyvállalatokkal szemben


Az 1990-es évek vége óta a SME-k minden túlzás nélkül az EU politikai döntéshozatalának középpontjában állnak, ami leglátványosabban a foglalkoztatás vonatkozásában nyilvánul meg. A közösségi finanszírozású programokban is folyamatosan egyre több SME vesz részt, de hozzáférés feltételeit illetően egyetértés van abban, hogy a közeljövőben javítani kell különösen a SME-k ilyen vonatkozású információval való ellátottságát.
 

HU

Ha az Európai Unió fentiekben tárgyalt többéves kis- és középvállalati programját egybevetjük a magyarországi helyzettel, még sok hézagot látunk. AZ EU-program első fejezetének fő pontjai közül (1. biztosítani kell a kis- és középvállalatok érdekeinek figyelembe vételét az EU politikájában és különböző kezdeményezéseiben; 2. egyszerűsíteni és javítani kell az EU törvényhozását, csökkenteni kell a kis- és középvállalatok adminisztrációs terheit, előzetes hatáselemzések segítségével is; 3. javítani kell a kis- és középvállalatok külpiaci tevékenységének keretfeltételeit) a harmadik feladat eddig szinte fel sem merült.

Az EU-program a vállalkozói kultúra fejlesztését és egyes kisvállalati, vagy vállalkozói csoportok (kézművesek, kiskereskedők, mikrovállalkozók, női, fiatal és kisebbségi vállalkozók) számára testre szabott programok és támogatások nyújtását és a kisvállalati politika jobb statisztikai, elméleti megalapozását veszi tervbe. E feladatok a hazai programokban csak kisebb részben találhatók meg.

A nemzetközi kapcsolatok terén a kis- és középvállalati szektor csatlakozásra való felkészítésének fő feladatai:

1. Ismeretek gyűjtése, szerzése, feldolgozása és továbbadása az EU politikájáról, kis- és középvállalati szektoráról, ennek tapasztalatairól, tendenciáiról és törekvéseiről a döntéshozó, a döntésekben részt vevő, ezeket előkészítő és befolyásoló intézmények, szervezetek, személyek számára (egyebek között a jogharmonizációt, a deregulációt, a támogatási politikát és gyakorlatot, az intézményrendszer működését, a szubszidiaritás elvének érvényesítését illetően).
2. Ismeretek nyújtása a hazai kis- és középvállalatok, -vállalkozók több százezres tömege számára, hogy megismerjék az EU-gyakorlatot és a csatlakozás követelményeit, az erre való felkészülés feladatait.
3. A hazai kis- és középvállalatok verseny- és exportképességének lényeges fokozása, a termelékenységi, minőségi, költség-, szállítási és bedolgozói követelmények szempontjából.
4. Fokozott bekapcsolódás az EU nemzetközi kisvállalati szervezeteinek (a szakmai szövetségek, kamarák, társaságok, átfogó szervezetek) munkájába.


Az alkalmazottak számát tekintve a Magyarországon használt kategóriák határai megegyeznek az EU-ban használatosakkal, míg a forgalomra, a nettó árbevételre, illetve a mérlegfőösszegre vonatkozó határértékek - figyelembe véve a gazdasági fejlettség különbözőségének hatásait - alacsonyabbak az EU ajánlásaiban megadottaknál.
 

Vissza a Tanfolyam tartalomjegyzékéhez!

Kérdezzen az Ön online oktatójától!