A világszintű egyeztető és
döntéshozó fórum megjelenése természetesen a glóbusz földrajzi
egységesülésének eredményeképpen jöhetett létre. Szükségességét
ugyanakkor maga a gazdasági és politikai integráció indokolja: a
klasszikus határokon átnyúló, a korábbinál több államot, régiót
és ennek következtében egyre nagyobb tömegeket érintő kérdések
megjelenése.
Számos más, szándéka szerint
hasonló jelentéstartalommal bíró szóösszetétel (mint pl.
világkongresszus) használatát követően a világfórum kifejezés
általánossá válása a nemzetközi kapcsolatok legújabb kori
történetéhez köthető (1990-es évek). Az Egyesült Nemzetek
Szervezetének (amely maga is ezen 20. századi intézményforma egy
jeles példája) megállapításai szerint a világfórum intézménye
általánosságban a pluralizmuson alapszik, és (célja szerint)
kiemelt figyelmet fordít a (bármely típusú) kisebbségek
véleményének ismertetésére és jogaik elismertetésére. Jellege
interdiszciplináris probléma-megközelítést valósít meg, melynek
keretei általában különálló szekciók. Eszközei pedig
konferenciák, kiadványok, képzési programok, illetve kutatási
programok támogatása, finanszírozása és bemutatása. A világfórum
intézménye így elsősorban egyfajta gondolat-laboratóriumként
definiálható – amely méreteiből következően nem igazán alkalmas
a konszenzusos döntéshozatalra, így megmarad az ajánlások és
lágy szankciók szintjén. Meghatározó jellemzőinek ismeretében
azonban a ”világfórum” elnevezés használata nem minden valóságos
esetben tekinthető indokoltnak, s leginkább nem minden esetben
értendő szó szerint.
A tanulmány folytatása
letölthető innen:
A szerző a Kodolányi János
Főiskola Nemzetközi Kapcsolatok szakos hallgatója.
|