Napjainkban kevés aktuálisabb kérdés akad, mint az európai integráció, valamint a jóléti államok válsága, jövője. Mindkét kérdés különösen nagy súllyal szerepel Svédország prioritásai között. A svéd modell - melyet azonban a kiterjedt jóléti államnál jóval szélesebb értelemben használ a szakirodalom - és az európai integráció összefüggéseinek vizsgálata nem tartozik ugyanakkor a szakirodalom legkimerítőbben feldolgozott témái közé, dolgozatom tárgyát éppen ezért ez a kérdéskör képezi.

Konkrét célom, hogy választ találjak a következő kérdésre: Milyen formában és mértékben játszottak szerepet a svéd modell egyes elemei Svédország európai integrációs politikájában, illetve (fordítva): a svéd integrálódás folyamata (95-öt megelőzően és azóta) milyen hatással volt a modell sajátosságaira? Milyen, elsősorban a tágabb értelemben vett svéd modellből következő sajátosságok okozták a svéd politika és társadalom legnagyobb részének igen merev, évtizedeken át tartó elzárkózását a Közösségtől, majd mi okozta ennek megváltozását? Ezzel összefüggésben: miben érhető tetten az ideálisnak tartott "harmadik út"?

Előrevetítve az eredményt: a tanulmány célja bizonyítani azt a tézist, hogy a svéd modell minden egyes eleme - ha nem is determinálja, de mindenképpen - igen erős keretek közé szorítja az integrációs politika kapcsán felmerült kérdésekre adott svéd válaszlehetőségeket. Éppen ezért, ezek a válaszok egy koherens rendszert alkotnak, melyek a követett modell sajátosságaiból logikusan levezethetők. Bizonyítani igyekszem továbbá az állítás megfordítását is, azaz, hogy az integráció (és egyéb tényezők) több tekintetben is szükségessé tették a modell átalakulását (átalakítását), ugyanakkor - paradox módon - hozzájárultak a modell bizonyos elemeinek megmentéséhez. A két tézis véleményem szerint nincs ellentmondásban egymással, hiszen végkövetkeztetésként azt igyekszem igazolni, hogy a svéd modell és az ország európai integrációja olyan szoros kölcsönhatásban van egymással, hogy a két tényező (mely tehát kölcsönösen oda-vissza befolyásolja, alakítja a másikat) egymástól elválaszthatatlan, kizárólag együtt értelmezhető.

A teljes tanulmány letölthető: